Első alkalommal vehettem részt a MUS-E művészeknek és pedagógusoknak meghirdetett nemzetközi tréningjén, Németországban. Az utazás azonban nem várt izgalmakat hozott. Hajnali fél négykor csörgött az ébresztőm november 21-én: indulás a reptérre, irány Frankfurt! A reptéren a járványhelyzet óta nagy a szigor – az oltási igazolványom bemutatása mellett egy, a németországi beutazáshoz szükséges dokumentumot is ki kellett töltenem. 8 óra 15 perckor szállt le a gép Frankfurtban; velem tartott Tímár Andor, a MUS-E magyarországi egyesületének elnöke is, akivel a megérkezést követően városnézésre indultunk. Frankfurtban sokszínűség fogadott minket: modern irodaházak és szocialista épületek, továbbá a történelmi belváros − az adventi vásárral és a frankfurti dómmal. A városnézés után Eltville-be indultunk vonattal (amelyet épphogy elértünk), így kora délután már a a MUS-E CapacitArte Tréningnek ténylegesen helyet adó, mesés, középkori Kloster Eberbachot csodálhattuk meg. Mivel a regisztráció utáni COVID-tesztem negatív lett, elkezdhettem a tréninget. A programon német pedagógusok, illetve olasz, svájci, francia, belga, német…

Népzenénk, népdalaink területtől függően sokszínűek, ráadásul az évszázadok során folytonos változáson mentek keresztül. Vajon minek köszönhető ez a gazdag zenei kultúra? Mennyiben járult hozzá a magyar népzene fejlődéséhez a más népekkel való találkozás és hosszabb ideig tartó együttélés? Már a 20. századi magyar népzenekutatás két legnagyobb alakjának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak a fejében is megfogalmazódtak a fenti kérdések. A magyarság − ahogyan számos más népcsoport − a honfoglalás előtti időktől kezdve közösen élt a finnugor és török népekkel. Ennek az évszázadokig tartó szoros kapcsolatnak a hatása nyelvünk ősrétegében (finnugor nyelvcsalád) és zenénk alapvető sajátosságaiban (török népek zenéjével való kapcsolat) egyaránt megmutatkozik. Utóbbira jellegzetes példák a sirató és pszalmodizáló dallamok, amelyek Bartók 1907-es székelyföldi, valamint 1936-os anatóliai (mai Dél-Törökország) gyűjtésében is megtalálhatóak. Természetesen az etnikumok találkozásának története nem ért véget a honfoglalással, gondoljunk akár a szomszédos népekkel való érintkezésre, akár a magyar történelem háborús időszakaira − a tatárjárásra vagy a…

A határainkon kívül élő magyarok kultúrájuk és anyanyelvük megőrzésével diaszpóra-csoportokat alkotnak. Az elmúlt években több diaszpóra működését megtapasztalhattam, Európában és a tengeren túl egyaránt. Úti beszámolók, tapasztalatok, élmények.  A diaszpóra fogalom alatt a hazánkból elmenekült, vagy elvándorolt, szórványmagyarságot értjük, akik elsősorban gazdasági, illetve politikai okok miatt vándoroltak el hazánkból. A világ számos pontján találhatunk kisebb-nagyobb magyar közösségeket, különösen nagy a magyarság száma Nyugat-Európa, valamint Dél- és Észak-Amerika több országában. Az elmúlt két évben Cipruson, New Jersey-ben, valamint a Floridában élő magyarság életébe kaptam betekintést. Az USA-ban élő diaszpóra fő összetartó ereje a gyermekkorban elkezdődő cserkészet, mely számos államban a magyar fiataloknak nyújt találkozási lehetőséget, programokat. A magyar nyelv tanulásán kívül figyelmet fordítanak történelmünk megismerésére, valamint népdalaink, néptáncaink elsajátítására. A szülők életében is fontos szerepet játszik a magyar nyelv gyakorlása gyermekeikkel, hiszen az óvodába, majd iskolába kerüléssel a fiatalok szinte kizárólag az angol – Ciprus esetében akár a görög – nyelvvel…

Az 1993-ben Yehudi Menuhin kezdeményezésére megalapított MUS-E (Music Europe) mintaprogram célja, hogy a művészet és az iskola egymást segítve hasson a fiatalokra. A Magyarországon is egyre népszerűbb nemzetközi szervezet alapja a Kodály-módszer, így hazánkban a foglalkozásokon rendkívül fontos szerepet játszik népdalaink, népművészeti értékeink továbbadása. A világon számos intézmény és alapítvány törekszik arra, hogy a jövő generációjának életében minél előbb megjelenjenek a művészetek. Magyarország különleges helyzetben érezheti magát ebből a szempontból, hiszen a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, Kodály Zoltán felállította a zenével és énekléssel történő nevelés alappilléreit.  Kodály Zoltán pedagógiája nem csak hazánkban, de a világ számos országában elismertté vált. Ennek köszönhetően több ismert művész és tanár is alkalmazta az ő koncepcióját, módszerét. Ilyen volt többek között Lord Yehudi Menuhin is, aki 1993-ban kidolgozta a Mus-e (Music-Europe) mintaprogramot, melynek alap gondolata: a művészet és az iskola egymást segítve hasson a fiatalokra. A program fő céljai között szerepel a fajgyűlölet…